vielen dank

Nincsenek véletlenek. Ez egy nagyon hasznos lecke volt, amit az évek során, bár nehezen ugyan, kezdetben nem is hittem benne, de sikerült megtanulnom és végül is hiszek benne.

Van, hogy csak úgy eltünnek az emberek az életünkből, aztán felbukkannak, majd újra levegővé válnak. Tehát mondhatjuk nyugodtan, az emberiség egy nagyon különös tünemény. Inkább olyan, mint a kámfor. Van, csíp, mar, kellemes, kényelmes, nincs.

Utórengés.

Napról napra egyre inkább azt érzem változik a világ körülöttem. Ez több hatásnak is betudható, viszont van egy valami, ami állandó pozitív löketet ad, nemcsak a nehéz időkben. A barátaim.

Azok a barátaim:

• akik előtt nem félek önmagam lenni
• akik előtt nem félek kimutatni az érzéseim, haragom, boldogságom
• akiket a nap bármelyik percében felhívhatok
• akikkel beülhetek egy reggeli kávéra vagy éppen délutánira
• akik biztosítanak róla, hogy sosem hagynak magamra
• akikkel együtt éveket nyúzunk le és még mindig megvan a szikra
• akik megfogják a kezem, ha szükségem van rájuk.

Köszönöm Nektek, hogy vagytok, hogy széppé teszitek az életemet, hogy boldogságot hoztok a bár szánalmasnak tűnő, de örökzöld hétköznapjaimba. Ígérem, ott leszek, ha szükségetek lesz rám.

bublé '

Feeling good

Ma volt kis időm gondolkodni is. Nosztalgiázni szép csendben, sétálni az erdőben és csak úgy nézni a fákat, a fűt, a havat, a madarakat. Annyi minden volt már a fejemben. Ezerhatszáz méteren, ahol csak a fák suhogását hallod, az egyetlen, aki hozzád szól, az a szíved dobogása.

Néhány hónapja még el sem tudtam képzelni az életem egy pár személy nélkül. Ma meg már.. Itt tartok, hogy eszembe sem jutnak. De én sem nekik, abban biztos vagyok. Vagy nem.

Olyan szomorú, mikor az egykori legjobb, elválaszthatatlan barátok közt már csak az emlékek völgye tátong és eltévedt mosolyok közt átintenek egymásnak az út másik végéről, majd továbbhaladnak, mintha semmi sem történt volna.

Aztán ott van a szerelem. AZMII? A szerelem az egy jó dolog, ha tudjuk, hogyan kell vele játszani. És persze, minden játékban vannak szabályok, melyeket jaj olyan jólesik megszegni. A játék általában akkor izgalmas, ha sokáig tart, van benne egy kis feszültség, pókerarc, blöff és hasonló finomságok. De a játékhoz adnak használati utasítást. Kár, hogy az emberekhez nem. De pont ettől olyan jó, nem? Nem. De. Öh... Hogy is van ez?

happiness is ..

Mi a boldogság? 

Boldogság az, amikor megvan mindened, amire szükséged van, minden, ami kielégíti az igényeid. Boldog vagy, amikor az emberek rámosolyognak a munkádra, megdicsérnek. De boldogság az, amikor valaki, akit régen láttál, elsétál melletted az úton, ügyet sem vetve rád? Igen, ez is boldogság, hiszen láthattad őt. Eszedbe jutottak szép emlékek, boldog pillanatok. Számodra mit jelent a boldogság? 

Aki szerelmes nem föltétlenül boldog, és fordítva.

Boldogság az, ha 

• reggel az apukád felkölt, mielőtt munkába siet
• váratlanul joghurtot találsz a hűtőben
• rábukkansz a még karácsonyról elrejtett édességeidre
• felhív egy barátod, hogy megkérdezze, mi van veled
• kapsz egy kedves üzenetet
• egy idegen mosolyt csal az arcodra
• elmész kirándulni és nincs térerő sem wifi
• találkozhatsz valakivel, akit régen láttál
• rájössz mégis eltudod készíteni a kaját, és nem égeted oda
• születésnapodra meglepetést szerveznek a barátaid
• a tanárod nem hív ki felelni, pedig kevés jegyed van
• az utolsó percben is van ülőhely a vonaton
• rémálom után megébredsz, és rájössz, hogy minden rendben van
• ásíthatsz egy hatalmasat, és senki sem látja
• észreveszed, amint újra virágzik a növényed, amit azt hittél kiszáradt
• egy fárasztó nap után hozzábújhatsz ahhoz, akit szeretsz.

Boldogság az, ha látod, hogy valaki, akit szeretsz, boldog.

sokazegyben

csodálatos módon a blogspot megengedett bejegyzést írni. 

elteltek az ünnepek, eltelt a boldogkarácsony, boldogújév, a gazdaglakomák lezajlottak, a kényelmetlencsaládlátogatásokat is elrendeztük ki-ki a maga módján.

 elsőhétiskola, oldalasesszék, kötelezőolvasmányok, mégtöbbjegyet, nincsidőfészbukozni, buliznékdefáradtvagyok.

hiányzoldemégsem, puszildmegazorrom, évesprogramtervet, csokismuffint. 

tanulnikéne.

masemvoltamtemplomban.

nyiltburkoltmegjegyzés.

fárasztóvagy. 

vanvájbered?

sokezanyolcjegyna.

unalmashétvége.

aludnék.

látniakarlakmárciusban.

összezavarodtam, nemtudommitakarok, nemtudomkitakarok. 

rajzolniakarok.

egyújelefántotakarok.

stégedisakarlak.

denemegyszerre.

denszingizváttudú.

hétfőnkávéveletek.

jönazérettségi. mármostunom.

egyetemrekellmenni.

megkellfelelni.

OK

jön

jön. jöjjön.

Ó, mekkora kincs vagy, kedves, te.

Szavak nincsenek

rá.

Szerelmet izzasztó, forrás, melybe

belefulladsz

könnyen.

A füleden loccsan ki, de hagyod,

mert szereted,

végtelenül.

Átkarol, nyugtat, de

mégsem

ugyanaz.

Azt mondod, szeretsz,

higgyem el,

miért?

Azt is mondtad,

nem ugyanaz 

már.

Mondtad, hogy ez

örökké 

tart.

Most

mégis mi 

van?

Szeretlek. Kezed

el nem

engedem.

Hívlak, suttoglak, kiáltlak,

hogy

gyere!

Hogy ments meg,

mert

fuldoklom.

Lakat vagy, számon, szívemen,

kulcsa

nincs.

Sajnálom, nem

hagyhatlak

menni.

Örökké szólt, de

csak egy pillanat

volt.

Még mindig az. Tartson

kérlek,

még. 

Egyetlen vagy, ki 

megért engem, 

s én is megértem.

Csak neked tudtam

őszintén kimondani,

egyetlen.

Mert kincs vagy, és

én találtalak

meg.

Szerződés.

Vagy

nem.

Kételyek közt vergődöm,

ordítok, ahogy kifér

torkomon.

Fuldoklom.

szoborvers

szobor vagy

Szobor. Nem néz rám, kerüli a tekintetem. Vagy én az övét? 

Csak ül. Ül büszkén, cigaretta a kezében, mellette kávé. 

Ott ülök én is. Nézem, nézegetem. Nem mozdul.

 Lélegzik. Él? Él. Talán. 

Pedig megöltem. 

De csak mert szerettem. 

A franciák olyan undokok. 

Szívtelen márvány szobrok. 

Magas, szürke szemű, merev szobrok. 

Szívtelenek. 

Szürkék.

Néha leülök a szobor mellé.

Beszélek hozzá.

Megsimogatom.

 Mint egy kutyát.

Mennem kell, elköltözöm. 

A szobor marad.

 Hisz mozdulatlan.

Utánam fordul, behunyja szemét.

Elfelejt. 

Azt hiszem álmodom. 

Csípj meg, szobor. 

Áu, ez fáj. Szobor! 

Nem erről volt szó.

Azt mondtam nem hagylak el sosem.

De én is lehetek hazudozó.

Te is az vagy, ne tagadd. 

Hiányzol. 

Visszaakarok menni. 

Veled akarok lenni.

Csak egy percet adj még.

Itt meg mi történt? Hol a szobor?

Hová vittétek? 

Hozzátok vissza, ő az enyém. 

NE!

Ölelj meg. 

De jó itt.

Zuhanok.

Kérlek segíts. 

Szobor! 

Ősz van. 

Nekem személy szerint nagy szívfájdalmam ez a székelység és a hozzá társuló további "problémák". Nemrégiben volt a Székely nagy menetelés Kököstől Bereckig. Írtam volna frissében bejegyzést, de a blogspot ellenem fordult.

Tehát, miről is van szó. Énekeljük harsogva, "porlik, mint a szikla". Ilyen hozzáállással porlani is fog a székely nép. Olyan himnuszokat kellene énekelnünk, amiben nem a negatív oldalát látjuk annak, hogy mi székelyek vagyunk és kedvezőtlen a helyzetünk, hanem melyben dicsőítjük a Teremtőt, hogy minket székelynek teremtett, Erdélybe. Siratjuk Erdélyt, autonómiáért harcolunk, verjük a mellünket, de nem azt kellene kérdezzük, mit teszünk értünk az állam? Hanem mi mit tehetünk az államért. Erőszak erőszakot szül. Nem látok jó véget ennek a folytonos viaskodásnak. Mert persze a székely az makacs, nagyfejű, harcias. Ilyenek voltunk ezer éve is. Erdélyt kell megmentenünk.

Másképp nagyon tetszett az a megmozdulás ott Kökösön :) A reggel nem indult fényesen, mivel valami okból kifolyólag a vonat, ami levitte volna az ezer embereket, elromlott. Fél óra nem telt bele, máris autókba ülve haladtunk már az uticélunk fele. Ökumenikus istentisztelettel kezdődött az "ünnepség", majd felsorakozva a községek útnak indultunk, hogy összekössük az 50 km-es láncot, emberekből. Kialakult az élőlánc, az élőközvetítést figyelve együtt tudtunk működni. A szervező elnök felolvasta a petíciót, ezt követve kezünket összefogva elénekeltük a két himnuszt.

Csalódás csalódás hátán :)

Nézzük a jó oldalát, megerősít legalább.

Do not give up !

Ne.

Én azt mondom, ne!

Ne, ne add fel. Ha arról van szó, csak azért sem. Oké, lehet, hogy úgy képzeled el, jaj milyen szar életed van, ó de mennyire utál téged mindenki, milyen szerencsétlen vagy. Ez egy darabig rendben van, mert ilyet mindenki érez élete során. De ne add fel, jön egy újabb nap, új lehetőségek, új év, új korszak. Új emberek. Hogy őszinte legyek, az emberek sok mindenre képesek. 

Mi, emberek képesek vagyunk megváltoztatni egy másik ember életét. Elronthatjuk, vagy helyrehozhatjuk. Sosincs középút. Ebben nincs. Legyen egy kicsi eszed, barátom. Miért ártanál bárkinek is, aki neked nem ártott. Miért szórakoznál egy más ember életével. Nem is gondolnád, min megy keresztül, erre jössz te, és ráteszel egy lapáttal még. Nem is gondolnád, hogy te lehetsz az utolsó csepp a pohárban. Nem is gondolnád, mit hozhat ez maga után. Nem is gondolnád ... Tényleg nem.

Gondolkozz három másodperccel többet, mielőtt kimondasz valamit a szádon, mielőtt bármit megtennél. Három másodperc csodákra képes.

Ne add fel, ha semmi sem jól sül el, te annál többet és jobbat érdemelsz. Ne add fel azért, csak mert egyedül vagy, hidd el, jön valaki, akire nem is számítanál. Ne add fel, mert nehéz, hiszen kibírod. Ne azért add fel, mert mások is feladták már, attól te nem leszel több. Ha feladod, az egyenlő a halállal.

Ha elmész, itt hagysz bennünket, a családod, a barátaid... Talán úgy gondolod megoldódik minden problémád, és köszönöd szépen, jól leszel. De gondolsz abba bele, mit hagysz hátra? Sírni fogunk, szomorúak leszünk, és hiányozni fogsz. Ezt akarod? Ne légy önző. Ennyire ne.

Gondolkozz.

yaay ;-)

- well.. what to say -

I love you sweetheart.

It is a year since we are together and I think we've always belonged together :) I know and I am sure that you are the other half of me, my true best friend, my severe brother and the love of my life ♥ 

I am the happiest person in this Universe to have you by my side! 

I could never let you go or even leave you. I love you and nothing can change my feelings for you.

I want FOREVER. 

I want to be the mother of your child, the wife of your life, the hand that you'll hold, the lips that you'll kiss, the person that you'll miss. I want to live with you in the rest of my life :) 

xoxo 

hey july. please be fabulous!

It feels like ages I've been here.. I am really sorry, but I totally forget about my page :\ I know I've been busy but this is kinda unforgivable.

May I tell you something? I love you.

Now I'm gonna tell you everything that happened to me lately!

First let me show you guys a photo :)

This photo my be blur a bit, but WE are! Well done guys! 

We were volunteers at the Transylvania International Film Festival. 

♥ 

Finally we've got the school ended for this semester, so I am trying to take some rest, but it is kinda impossible.Just to know, I am going for my driving license, so I need to learn further more! That's not funny. 

So. How are you guys doing? Have you had coffee this morning? 

HAKUNA MATATA

szeretlek

Van, hogy éppen azt bántod, akit legjobban szeretsz, akinek a legtöbbet, legszebbet, legjobbat akarod adni magadból mindig. De valamiért mégis megbántod. Szóval, tettel, türelmetlenséggel... őt, akitől jó szót, türelmet, szép érzéseket kaptál, kapsz. Akinek létezése értelmet ad neked. A te létezésednek. És mégis, őt bántod. Őt, akit végtelenül szeretsz. És ezért egy idő után már nagyon fáj. Lehet, hogy ő megbocsát, de tudod, legbelül érzed, hogy ez nem ilyen könnyű, érzed, hogy távolságot vet közétek. És ekkor csak egy dologra vágysz. Hogy megöleld, olyan erősen, olyan szorosan, hogy szinte már fájjon, hogy összeolvadj vele, a két test melege izzóvá váljon, és ez a tűz, ez az izzás megöljön, elégessen minden rosszat, minden bántást, bánatot, fájdalmat. Megtisztítson.

~ Csitáry-Hock Tamás ~

ha lenne..

Ha lenne egy teknősöm, már nem lenne.

Most, kedves olvasó, képzeld el, hogy van egy teknősöm, és beteg. De egy probléma van ezzel, hogy nincs teknősöm, de ha lenne!

A (képzeletbeli) teknősöm, akit mellesleg Keplernek neveztem el, beteg. Tegnap azt vettem észre rajta, hogy megduzzadtak a mirigyei a füle mögött és szamárköhögése volt. Azt gondoltam átmeneti megfázása van a kicsinek, ezért este lefektettem, kakaót készítettem neki, sajtos meleg szendvicset, csípős ketchuppal, mert ez a kedvence. Majd betakargattam, elénekeltem neki a Du hast című címzetes és nagysikerű altatódalt, majd végignéztem ahogy elalszik. 

Ma reggel, mikor fölkeltem, első dolgom az volt, megnézzem mi a harci helyzet Keplerrel. Kepler nem volt a helyén, a nappaliban ugrándozott és Mazsolát, aki a kutyám amúgy, csiklandozta az orrával, mind a kettővel. Jaj nem említettem, Kepler egy mutáns teknős, akit huszonegyedik születésnapomra kaptam a jövendőbeli sógorasszonyom lányától, őt Johannának hívják. A lényeg, hogy Johanna megajándékozott ezzel a mutáns teknőssel, akinek az édesanyja Csernobilból származik. Mostmár érthető? 

Keplernek két orra volt, és egy szeme. Sajnos kicsit felbomlott az egyensúly nála, de én attól még nagyon szerettem őt évekig. Tegnap reggelig. Ámbár most is szeretem.

Kepler ma reggel éppen Mazsolát csiklandozta, és énekelt neki, ahogyan én a tegnap este. Álltam az ajtóban és néztem, miközben a tejes teámat fogyasztottam és a harmadik szememből próbáltam kisúrolni az álomport. A játszadozásuk hamarosan abbaszakadt, mikor Kepler, a mutáns teknősöm újra elkezdett szamárosan köhögni. Megijedtem és azonnal a hasára fordítottam, hogy megnézzem, mi romlott el benne. Elhúztam a cipzárt és láttam, minden összekuszálódott, akkor már értettem, Keplernek ezek az utolsó köhintései. 

Elvittem őt a teknősorvoshoz, a Petőfi utcába a Sooters mellett levő rendelőbe és elhívtam a végrendeletmegíró bácsit is. Mint másfél órán belül kiderült, Kepler eszméletét vesztette, de bemehettem hozzá elbúcsúzni. Ekkor már huszonhárom éves volt és ötven napos. Ezen a napon történt, hogy Kepler, a képzeletbeli kedvenc és egyetlen teknősöm, a kétorrú házikedvencem meghalt, és rámhagyta a nyakláncát, amit sosem hordott, mert neki kicsi volt. 

daily poem / - 24

ADY ENDRE: A LEGJOBB EMBER

 

Televagyok félelemmel,
Gyöngeséggel, szerelemmel.
Gyáva vagyok:
Én vagyok a legjobb ember.

Ha tervezek, majd elválik,
Ha gyûlölök, majd elmálik
S ha örülök,
Örülök mindhalálig.

Gyávaságban, õrületben
Nem ragyogott senki szebben
S ha szeretek,
Nagy vagyok a szerelemben.

Ha kétség jön, majd elhiggad,
Hogyha csönd jön, majd elringat
S ha menni kell,
Majd elmegyek, hogyha hívnak.

Tudok hinni, várni, csalni,
Egyet nem tudok: akarni
S bizonyosan
Fölségesen fogok halni.

André Krisztinának, a legjobb embernek.

napi vers - /

ADY ENDRE:

ELFOGYNI AZ ÖLELÉSBEN

Szájon, mellen, karban, kézben,
Csókban, tapadva, átkosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Epében, könnyben és mézben,
Halálosan, tudatosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Ilyen nagy, halk, lelki vészben
Legyek majd csontváz, vig halott
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

áprilisi

gyűlöllek.

ez ilyen egyszerű.

vagy nem.

Még sosem gyűlöltem senkit, sosem bántott ennyit senki. Azt mondják az okosak, a gondolkodók, hogy úgy tudsz gyűlölni valakit, ha egykoron szeretted. Szerettelek. Na és? Mindig is kérted, hogy utáljalak meg, felejtselek el, és hasonló kijelentéseket tettél. Nem tudom mennyire gondoltad komolyan. Most hát eljött. Erre vártál? Jó ez neked? Nekem jó, köszönöm kérdésed. Ja és, jól vagyok, semmi újság. Veled? 

Nem is tudom hogyan kell gyűlölni valakit, bárkit is. Olyan könnyűnek hangzik előre. Ah, gyűlölet. Milyen szép szó. Talán úgy kell ezt csinálni, hogy haragszunk egy darabig, nem szólunk egymáshoz és hasonlók? Mert akkor ez megy nekem. Egy ideig. De nem én fogom megtörni a jeget. Nem is te. Maradjon ez így, kéremszépen. 

Boldog vagyok. Veled is voltam boldog, néhányszor. De most nélküled. Képzeld. És olyan jó. Szabadnak érzem magam. Végre nincsenek bilincsek a kezeimen. Ne ess tévedésbe, nem te vágtad le őket rólam. Nekem kellett eljutnom odáig, hogy összeszedjem a te sátorfádat és kipakoljam magamból. Nem volt könnyű. De sikerült. Mostmár csak gyűlöllek, ennyi. Nem ezt akartad? Nem ezt kérted annyiszor? Tessék.

Csak szeretném tudni elégedett vagy-e, boldog vagy-e. De nem fogom megkérdezni a fenébe is, ennyire azért mégsem érdekel :) 

Azt remélem elolvasod ezt egyszer.

hamarosan hívni foglak. 

De biztosan semmi szomorúság, vagy csalódottság érzése nem fog téged elfogni. 

Azt akarom boldog légy. Nélkülem. Habár kétlen velem az lettél volna. Akár egy napig is. 

Mindegy.

Vége.

Csak még fáj. 

Beletekintenék

Vannak furcsa emberek, furcsa állatok, furcsa szerzemények.

Tolerancia. Ez fontos.

Napjainkban egyre kevesebb ember hajlamos, fogalmazzunk úgy, hogy egyre kevesebben képesek a toleranciára. Pedig ez hatalmas érték, ha valaki toleráns. Tolerálni valakit annyit jelent, hogy elfogadom, ahogy van, és tiszteletben tartom a hibáit, betegségét, furcsaságát. Ha már tiszteletben tartom, akkor bizonyára kedvelem azt a személyt. De ha nem is, legalább fogadjam el, mert ő is ember! Vannak érzései, úgyanúgy fáj neki is, ha elvágja az ujját, ugyanúgy szereti a jégkrémet vagy a csokoládét, esetleg a rántott húst... Ugyanúgy szeret, utál, szomorkodik, örvend. Csak másképp fejezi ki. Esetleg ki sem fejezi. Mert minek. Néhányuk annyira beletörődött szerencsétlenségébe, hogy elzárkózik a külvilágtól, falat épít maga köré, és még azokat is kizárja akik közelednének. 

"Ne bántsd a fát, hisz ő is él. Egyél inkább hódot." Nos ezzel a kijelentéssel az a probléma, hogy annyira elfajult az emberi idótaság, hogy képesek embertársaikon kívül minden más dolgot jobban szeretni. Ez szánalmas, kéremszépen. Állat menhelyeket létesítenek, orchidea-védelmező fanclubokat, meg kitudja milyen egyéb intézmények születnek... És egyre kevesebb a kórházak, öregotthonok, bölcsődék, árvaházak száma. Miért? Mert az embereket használjuk, és dolgainkat szeretjük. Nem így van? Tisztelet a kivételnek. De ugye tudjuk, hogy tisztelet van, csak kivétel nincs. 

És Te, kedves Olvasó. Te bizonyára értelmes, intelligens lény vagy. Gondolom nem abba ölöd a pénzed, hogy harmatos hóvirágokat védelmező társaságokat támogass, hanem inkább egy gyerekmentő segélyszolgálatot. Vagy nem. Nem tudhatom. De reménykedem. Habár utálok reménykedni, és nem is ez a hobbim, de vannak bizonyos helyzetek, ahol már csak a remény maradt.

Reményem és hitem vetem abba a világba, amely nem létezett soha, most sem, de FOG.

Egy világ, ahol ember az embernek angyala, és csak azután másnak. 

De ma sajnos még ott tartunk, hogy ember embernek farkasa.

Álmodozni csak szabad.

Budapest 2013

Budapest again :) 

view ♥

Citadella :)

Dávid :) 

good morning sweetheart :) 

18.

hallgatós

-

Isten éltessen ♥

 

Someday I'll have you

 NYC