Ha lenne egy teknősöm, már nem lenne.
Most, kedves olvasó, képzeld el, hogy van egy teknősöm, és beteg. De egy probléma van ezzel, hogy nincs teknősöm, de ha lenne!
A (képzeletbeli) teknősöm, akit mellesleg Keplernek neveztem el, beteg. Tegnap azt vettem észre rajta, hogy megduzzadtak a mirigyei a füle mögött és szamárköhögése volt. Azt gondoltam átmeneti megfázása van a kicsinek, ezért este lefektettem, kakaót készítettem neki, sajtos meleg szendvicset, csípős ketchuppal, mert ez a kedvence. Majd betakargattam, elénekeltem neki a Du hast című címzetes és nagysikerű altatódalt, majd végignéztem ahogy elalszik.
Ma reggel, mikor fölkeltem, első dolgom az volt, megnézzem mi a harci helyzet Keplerrel. Kepler nem volt a helyén, a nappaliban ugrándozott és Mazsolát, aki a kutyám amúgy, csiklandozta az orrával, mind a kettővel. Jaj nem említettem, Kepler egy mutáns teknős, akit huszonegyedik születésnapomra kaptam a jövendőbeli sógorasszonyom lányától, őt Johannának hívják. A lényeg, hogy Johanna megajándékozott ezzel a mutáns teknőssel, akinek az édesanyja Csernobilból származik. Mostmár érthető?
Keplernek két orra volt, és egy szeme. Sajnos kicsit felbomlott az egyensúly nála, de én attól még nagyon szerettem őt évekig. Tegnap reggelig. Ámbár most is szeretem.
Kepler ma reggel éppen Mazsolát csiklandozta, és énekelt neki, ahogyan én a tegnap este. Álltam az ajtóban és néztem, miközben a tejes teámat fogyasztottam és a harmadik szememből próbáltam kisúrolni az álomport. A játszadozásuk hamarosan abbaszakadt, mikor Kepler, a mutáns teknősöm újra elkezdett szamárosan köhögni. Megijedtem és azonnal a hasára fordítottam, hogy megnézzem, mi romlott el benne. Elhúztam a cipzárt és láttam, minden összekuszálódott, akkor már értettem, Keplernek ezek az utolsó köhintései.
Elvittem őt a teknősorvoshoz, a Petőfi utcába a Sooters mellett levő rendelőbe és elhívtam a végrendeletmegíró bácsit is. Mint másfél órán belül kiderült, Kepler eszméletét vesztette, de bemehettem hozzá elbúcsúzni. Ekkor már huszonhárom éves volt és ötven napos. Ezen a napon történt, hogy Kepler, a képzeletbeli kedvenc és egyetlen teknősöm, a kétorrú házikedvencem meghalt, és rámhagyta a nyakláncát, amit sosem hordott, mert neki kicsi volt.
