ritkán írok kérésre bejegyzést :)
Hanna pedig különleges eset :*
Hm utoljára a városnapokat foglaltam össze néhány sorban, de most viszont az azt követő hónapot szeretném. Tudom, újabban nem írok ide .. talán meguntam. Mostanában el is tunyultam picit.
Augusztus 12-22. között idén is táboroztunk Ercsiben - aki nem tudna róla bármit is, azoknak felelevenítem, hogy testvérkapcsolaton alapuló, évente megszervezett néhánynapos tábor :)
Nem tudom miért, de valahogy szép reményeket fűztem az utazáshoz. Ilyenkor jön a jól megszokott csalódás. Nem olyan busszal mentünk, ami megfelelt volna bármilyen igényemnek is. Kényelmetlen ülés, kis busz, kis székek, nem volt légkondi, ráadásul nagyon meleg időjárás társult mellé.
A majdnem kibírhatatlan utazást követően megérkeztünk, és elfoglaltuk a szobát. Már előre elgondoltuk, és átbeszéltük, hogy IDÉN MINDEN MÁS LESZ. Nem ugyanabban a szobában voltunk, nem ugyanazokkal, nem ugyanazt csináltuk .. :) és így volt jó. Így volt tökéletes ! ♥
A megérkezést követő nap általában a semmittevés napja, ezért mivel mi már ismerjük a települést, meg a partot, Gabinéni elvitt minket BP-re (Én, Alma, Lizi, Ádám). Plázában voltunk, vásárolgattunk, kajáltunk, és nagyon jól éreztük magunkat.
Második nap már mentünk is élvezni a szánsájnt Százhalombatta strandján. Én, személyszerint imádom azt a helyet, és az idő is felhőtlen volt. Régi szokásainkat nem mind az összeset vettük sutba, mert most is felkerestük az Ice'n Go standot, majd ínycsiklandozó zsákmánnyal tértünk vissza a hadiszállásra, ebédelni. A strandos menü az persze mit sem változott: pástétom, szalámi, vaj, csokikrém, zöldség, és egyéb kenyérrevaló dolgok.
Csütörtökön Budapestre mentünk, vonattal. Amiket megmutatni szándékoztak, nem sok új élményt nyújtott számomra, de igyekeztem kitörő lelkesedéssel elmenni századszorra is a bástyákra, a bazilikába. Hoppá, bazilika. Kisebb elektrosokk ért, mikor felfedeztem valamit. Egy álmom vált valóra haha. Mikor betessékeltek a bazilikába, mi Lizivel kijöttünk, és bementünk az ujonnan felfedezett Starbucks♥ kávézóba. Az esténket nem éppen aranyozta be az a néhány romagyerek, akik a fürdőszoba ablakán leskelődtek be ..
Mi jobb követhetné a budapesti sétát, mint egy pénteki Siófok ! autókkal mentünk le, és minket Nóri vitt. Lélegzetvisszatartva pillantottuk meg az Aranypartot, amit már tavaly óta várunk viszontlátni :) Gyorsan leraktuk a csomagjaink, átöltöztünk és célbavettük a megszokott helyet. Idén azonban megdöbbenten tapasztaltuk, hogy Siófok veszített a csillogásából. Mondhatni 10 üzletből 5 befuccsolt. A teraszok üresek, a bárok úgyszint, az utcákon kevesen vannak, a parton még picivel többen, de különösen meglepő volt, mikor tapasztaltuk, hogy az idei hőség a Balatont sem kímélte, és eléggé megapadt a vize.
A szombat szintén lazulós nap volt, mert semmi különösebbet nem csináltunk. Délután Feribácsi jóvoltából most is motorcsónakra ülhettünk, hogy szélnek engedjük a hajunk egy kis ideig a Duna vizén :) Sajnos a nap tüze most is meglátszott rajtam, mert nem elég hogy leégtem menthetetlenül, még napallergiás tünetek is kijöttek, mivel majdhogynem kihólyagzott a bőröm.
Mivel nem "csak úgy" mentünk, hanem az ünnepre, nyilvánvalóan, a búcsus szentmisét most a tábor végén tartották. Rengeteg ember volt, szintén meleg, és még székelyruha is volt rajtam. Mise után felszolgáltunk a püspöki ebéden, ami meghosszabbította a délutánt.
Hétfőn a nagy hőségre tekintettel benti programunk volt. Délelőtt azonban ünnepi szentmise volt, kenyérszentelés Szent István ünnepének alkalmából. Most sem maradhatott el a misemegkettőzés, Iváncsán is részt vettünk egy szentmisén. Délután Rita segítségével gipszet festettünk és gyöngyöt vasaltunk. Jól lekötött egy ideig; este Pistabácsit köszöntöttük.
Kedden volt az utolsóelőtti nap, de én már éreztem, hogy ez nekem nagyon hosszúra sikerült ez a tábor. Újra a strandra mentünk, ahol nagyon keveset lehettem a napon a fránya kiütések miatt, amik nem elég hogy csúnyák voltak, fájtak és viszkettek, hiába volt kenőcs rá. Este utolsó vacsora gyanánt egy csodálatosan feldíszített ebédlő fogadott minket és rengeteg ízletes eledel :)
A várva (nem)várt utolsó nap rövidre sikerült. Délelőtt még ellátogattunk Tercsiékhez, és kis időt ott voltunk, majd visszatértünk az iskolához, ebédre mentünk és indultunk is haza. Az utazás még rosszabb volt mint az odafele történő. Még kényelmetlenebb volt a busz, még kisebb hely volt a székek között, és az ülésgarnitúra szúrt.
Ez elég hosszúra sikerült, sajnálom :) pedig nem is írtam le még mindent. De teszek néhány képet !
