
álmomban nálad jártam,
bent lehettem kis szobádban.
ketten feküdtünk az ágyon,
kéz a kézben,
láb a lábon.
nem kellettek szavak,
megértettünk mindent.
majd lehulltak a falak,
szíved zakatolt ott bent.
közel hajoltál és szemembe néztél,
nézéseddel majdnem megigéztél.
ébren voltunk végig,
estétől - délig.
meséltél magadról ..
nosztalgiáztunk ..
egyik percen csend volt,
a másikon már kacagtunk.
megöleltél hirtelen,
még magamról sem tudtam.
aztán mikor nem figyeltem,
egy nagy puszit kaptam.
2012. január 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése